A Honki Árnyországban mesekönyvben valójában nem is egy, hanem három mese követi egymást ügyesen egymásba szőve. Az első mese magáról a mesevárásról szól, hogy hogyan ül le egy kisfiú és egy felnőtt, hogy együtt, közösen megteremtsék a mese keretét, egy árnyszínházat, és a mese szereplőit. Egy árnyszínházhoz nem kell sok minden: egy jó méretű doboz, egy olló, egy ragasztó, papír és pálca a figuráknak.
Honki és Paul együtt találják ki a szereplőket, kivágják fekete papírból, és kis pálcákra ragasztják őket, majd Paul belefog egy mesébe a Lángfogú Sárkányról, aki megszöktette Gundi hercegnőt. És ezzel kezdetét veszi a mese a mesében, amelyben Honki nézőből szereplővé válik, új barátokra tesz szert a csupa fekete Árnyországban, és hasznát veszi a zsebében lapuló festékes doboznak.
Árnyország lakóinak nagy bánatára Honki színes festékei túl hamar kifogynak. Ekkor Lángfogú, a sárkány belekezd egy újabb törénetbe, hogy elmesélje, miként lett a hajdan színes országból csupa fekete árnyország.
Kiderül, hogy a két megszökött festőt, akiknek réges-régen az volt dolguk, hogy nappal színesre, éjszaka pedig feketére fessék a világot, már nem lehet visszahozni. De a mese végén Árnyország lakó rájönnek, hogy hiszen ők maguk is képes változtatni a világukon, nem érdemes tovább fekete árnyalakként szomorkodniuk. A festők hátrahagyott végtelen festékkészleteiben tobzódva nekilátnak, és színesre festik az országukat.
László Varvasovszky: Honki Árnyországban (Móra Kiadó, 1987)
No comments:
Post a Comment