A kedvenc könyvek között is vannak még kedvencebbek. Milos Macourek cseh író könyve a Mach és Sebesztova az iskolában a felnőttek és a gyerekek ranglistáján is dobogós helyen szerepel.
Aki szereti Bohumil Hrabalt és a könyveiből készült Jiri Menzel filmeket, annak nagyon ismerős lesz ezeknek a meséknek a világa. Én biztos elfogult vagyok, mert kamaszkorom egyik kedvence volt Hrabal, a Sörgyári capriccio pedig azok közé a filmek közé tartozik, amelyeket nem egyszer, nem kétszer néztem újra. Ebben a filmben szerepel Pepin bácsi is, akiből mint egy elzárhatatlan (sör)csapból mindenkit magával sodró lendülettel, központozás és levegővétel nélkül, a kőfalakon is áthatoló decibellel ömlik a szürke hétköznapokat megállíthatatlanul bearanyozó abszurd történetek sora.
Milos Macourek, Adolf Born & Bohumil Hrabal
A Mach és Sebesztovából is ugyanez az elképeszően hiteles cseh/hrabali derű és játékosság árad. És miközben olvasom a gyerekeknek a Macourek meséket, mindig kicsit úgy érzem magam, mintha Pepin bácsi bőrébe bújtam volna. Az sem véletlen, hogy a gyerekeket azonnal beszippantja egy olyan szöveg (és ez a fordítót Kocsis Pétert is dicséri), amely a teljesen abszurd cselekményt nagyon szuggesztíven, minden vizuális részletre kiterjedő precízitással, de a leghétköznapibb természetességgel adja elő. Hiszen a gyerekek a saját mindennapi kis drámáikat, az életük apró történéseit is pont ugyanezzel az abszurd, de teljesen magától értetődő természetességgel illesztik be a fantáziájukkal hol élénkre, hol sötétre színezett egyedi mesefolyamukba.
Egy rosszul sikerült iskolai felelet után a hazafelé kullogó Mach és Sebesztova észrevesznek egy idős urat, aki furamód négykézláb botorkál a parkban, de nem ám továbbmennek hümmögve, hanem máris kitalálják, hogy csak arról van szó, hogy szegény elvesztette a szemüvegét. A szemüveg-elvesztésben pedig pont az az ördögi, hogy szemüveg nélkül nehéz megtalálni magát a szemüveget. Amikor Mach segítségének köszönhetően meglesz a szemüveg, az idős úr hálából egy leszakadt telefonkagylót ad a gyerekeknek. Hamar kiderül, hogy ez nem ám egy akármilyen telefonkagyló, bármilyen kívánságot mondanak bele, az azonnal maradéktalanul teljesül. És milyen kívánságaik vannak Machnak és Sebesztovának?
Hogy Jonatán, a legkedvesebb kutyabarátjuk, változzon embergyerekké, hogy eljöhessen velük az osztálykirándulásra.
Jonatán örömében hogy mehet az osztálykirándulásra, felugrál és össze-visszanyalja a tanító nénit
Jonatán egy kicsit túlságosan is fura kisfiú a tanító néni szerint, de a végén mégis hatalmas dicséretben részesül.
Jonatán zavartan vakargatja a fülét miközben a tanító néni megdicséri
A tanító néni nem tudja a választ arra a fontos kérdésre, hogy az ősember sütve vagy főve ette a mamutokat. Ezért a telefonkagyló segítségével ellátogatnak az őskorba, ahonnan hazahoznak magukkal egy neandervölgyi ősembert, akinek túl hideg volt a jégkorszak. Hulánek úr a jelenben is feltalálja magát, és remek iskolai portás válik belőle.
Hulánek úr, a neándervölgyi ősember megérkezik a családba
Egy újabb kívánsággal magukkal viszik Jonatánt, a tanító nénit és az egész osztályt egy hajóra, hogy megszerezzék a kalózok kincsét. Mindezt annak érdekében, hogy a biológia szertár nem csekélyebb szemléltetőeszközhöz jusson, mint egy igazi elefánt.
Jonatán és a gyerekek legyőzik a kalózokat
A következő fejezetben bemásznak Kropácsek torkába, hogy meggyógyítsák a torokgyulladását, mert csak egészségesen jöhet el az osztállyal az állatkertbe.
Mach és Sebesztova lesikálják a bacillusokat Kropácsek torkáról
Az állatkertben nem haboznak megkérni a telefonkagylót, hogy egyszercsak mindenki értse az állatok beszédét, és így minden állat elpanaszolhatja, hogy a buta látogatók mi mindennel keserítik az életüket.
Szegény majom, akinek ki kellett mosni a gyomrát
És végül ellátogatnak a Slitty-Slatty bolygóra, hogy utánajárjanak, vajon tényleg az ember-e a teremtés koronája (ahogy a tanító néni állítja, amiben ők erősen kétkednek).
Mach és Sebesztova a Slitty-Slatty bolygón
A Macourek könyvek illusztrációit a világhírű festő, illusztrátor, karikaturista Adolf Born készítette, aki először képregényrajzolóként és karikaturistaként lett híres. A hetvenes években őt is betiltották, ekkortól kezdve gyerekkönyvek illusztrációiba és rajzfilmekbe burkolva jelentek meg a továbbra is sokszor szarkasztikus, abszurd humorral megrajzolt, fura meselényeiről és jellegzetes emberfiguráiról bárhol felismerhető színezett litográfiái. Még több képért nézzetek körül
ITT!
