Rudyard Kipling Hogyan lett a sünteknős? című meséjével a Studio K színház egyik gyerekelőadásán ismerkedtünk meg, és azonnal megszerettük. A Studio K meseszínház Németh Ilona vezetésével évek óta minden évadban új, óvodásoknak szóló bábmesét állít színpadra. Az mesejátékok a távol-keleti előadások atmoszféráját megidézve lenyűgöző könnyedséggel ötvözik az élőzenei-, színészi- és bábjátékot. Ne gondoljuk, hogy a kis óvodásokkal még nem érdemes színházba menni. A gyerekek meghitt, családias környezetben, párnákon ülve a színészeket közvetlen közelről megfigyelve nézhetik a nyúlfarknyi (30 perces) előadást, amely jó érzékkel pont az ő türelmüknek megfelelő ideig tart. Az előadások telis-tele vannak kreatív vizuális és zenei ötletekkel, melyek nemcsak a gyerekeket varázsolják el, hanem a szülőket is. Az idei évadban sajnos a Sünteknős már nem szerepel a színház repertoárjában, de a korábban bemutatott darabokat: A kíváncsi kiselefántot, a Kacskaringót és a Madárházat ugyan olyan jó szívvel tudom ajánlani. Ezek a 3-5 éves korosztálynak szóló, egyik legjobb budapesti előadások. A Szamár a torony tetején-t még nem láttuk, de az idén ősszel biztos nem mulasztjuk el.
A Hogyan lett a sünteknős?-t ne keressük a könyvesboltok polcain, a Szánthó Piroska rajzaival illusztrált 1973-as kiadású mesekönyvet csak könyvtárban vagy antikváriumban lehet megszerezni. (A mese eredetileg a Just so stories for little children című kötetben jelent meg 1902-ben. A Just so stories-ból válogatott tizenkét mesét Hogyvolt mesék címen 2010-ben a Sziget kiadó újrafordíttatta, és a szerző eredeti illusztrációival újra kiadta.)
Kipling meséjében a jaguárkölyök a gyerekekhez hasonlóan, a leküzdhetetlen és mindenre kiterjedő kíváncsiságtól hajtva fedezi fel a körülötte lévő világot. Izgatott kérdéseivel és a természet adta válaszokkal mindig visszatér meginghatatlanul bölcs és nyugodt anyához. A kedves, ironizáló stílusú mese elsősorban a sün és a teknős leleményességéről, és a szeleburdi jaguárkölyök barátságáról szól. Akinek kíváncsisága, még az éhségénél is nagyobb.
Miközben a három kis állat történetét követjük, a háttérben végig finoman érzékelhető Kipling természet iránti szeretete és a biológia folyamatok szövevényének adózó ámulata. Kipling furfangos párbeszédei és Szántó Piroska, az őserdő vibráló színkavalkádját egyszerű olajpasztellel életre keltő rajzai mögött ott bújik az evolúció finoman csepegtetett tanmeséje egy új faj, az armadillo kialakulásáról.
Érdemes elolvasni a Revizor összefoglalóját a meséről és az eladásról: http://revizoronline.com/hu/cikk/2972/a-sunteknos-studio-k/
No comments:
Post a Comment