Amikor megláttam a rikító lila, csillogó virággyöngyöket, rögtön tudtam, hogy ezekkel nagy sikert fogok aratni otthon. Ezeket a gyöngyöket komoly emberek azért veszik, hogy dekorációs céllal vázába tegyék, és így a vágott virágaik nem szottyos-opálos vízben állnak, hanem ilyen szépséges gyöngyökből szívhatják fel maguknak a vizet. Virággyöngyből még nem láttam visszafogott pasztell színeket, de azt hiszem, ez nem is az a műfaj. Viszont a vadító neon színeket a gyerekek garantáltan imádják.
Egy nyűgös-nyúlós esős délutánra tartogattam, és amikor végül egyik nap előkerültek, nem kellett csalódnom. A gyerekek ahogy megfogták a csúszós-guruló gömböket azonnal fülig szalad a szájuk.
Először elővették a fémtálakat és temérdek kanalat. Aztán eszükbe jutott a dédnagymama rézmérlege, és óriási lelkesedéssel meregették, öntötték, kanalazták, mértek és bébiételes poharakba porciózták az adagokat.
Ismerek olyan felnőtteket, akik semmi pénzért hozzá nem nyúlnának ezekhez a nyálkás golyókhoz. De bevallom, nálunk nem csak a gyereknek jó móka. Viszont, ha sokáig kint maradnak a levegőn, akkor lassan elpárolog belőlük a víz. Áztassuk be őket éjszakára, akkor visszanyerik eredeti gömbölyűségüket, és újra lehet velük játszani.
No comments:
Post a Comment